Leírás
1919. június 23-án reggel mintegy kétszáz elkeseredett apátfalvi parasztember meglepetésszerű rohammal szétkergette a községükben rekviráló román katonákat. Az első összecsapásnak két magyar és három román áldozata volt. Aznap délután román katonai alakulatok vették körbe a Csanád vármegyei községet, és tisztogató akcióba kezdtek. Lázadókat keresve házról házra jártak, és kíméletlenül agyonlőttek mindenkit, akiben ellenséget láttak. A két napon át folyó megtorló katonai műveletnek harminc halálos áldozata lett, további kilenc apátfalvi pedig a vérengzéssel összefüggő okok miatt vesztette életét, közülük ketten később, romániai fogságban. A megtorlás részeként nyolcvanhét embert előbb Békéscsabára hurcoltak, majd többségüket Romániába vitték, ahol katonai bíróság elé állították őket. Az utolsó elítéltek csak 1924-ben térhettek haza.
De mi történt valójában Apátfalván? Mi váltotta ki a románok véres megtorló akcióját? Marosvári Attila történész zömmel eddig ismeretlen források alapján mikrotörténeti alapossággal, szinte óráról órára rekonstruálja az eseményeket. Fény derül az apátfalviak lázadását kiváltó kíméletlen rekvirálás részleteire, a helyiek ellenszegülésére és a községben rekviráló román katonai alegységek megtámadására, majd a brutális kegyetlenséggel végrehajtott megtorlás részleteire. A szerző bemutatja az apátfalvi áldozatok halálának körülményeit, a község totális kifosztását, a helyi lakosság kollaborációját, az elhurcoltak kálváriáját, majd az események utóéletét és máig ható emlékezetét.
De mi történt valójában Apátfalván? Mi váltotta ki a románok véres megtorló akcióját? Marosvári Attila történész zömmel eddig ismeretlen források alapján mikrotörténeti alapossággal, szinte óráról órára rekonstruálja az eseményeket. Fény derül az apátfalviak lázadását kiváltó kíméletlen rekvirálás részleteire, a helyiek ellenszegülésére és a községben rekviráló román katonai alegységek megtámadására, majd a brutális kegyetlenséggel végrehajtott megtorlás részleteire. A szerző bemutatja az apátfalvi áldozatok halálának körülményeit, a község totális kifosztását, a helyi lakosság kollaborációját, az elhurcoltak kálváriáját, majd az események utóéletét és máig ható emlékezetét.
