Leírás
Mike szótlanul sétált mellettem. Hamar odaértünk a kolostor nagy fakapujához. Kissé lengedezett a szél, ami megtáncoltatta a színes imazászlókat, amelyek a kolostor köré voltak felfüggesztve. A nap szikrázóan sütött, mindenhol színes virágok, csend, nyugalom. Visszafojtott lélegzettel figyeltem. Izgalom lett úrrá rajtam, nagyon tetszett a környezet.
– Bemegyünk? – kérdeztem.
– Csak te mész be. Ide férfiak nem léphetnek be – mondta mosolyogva. – Figyeld őket, figyeld magadat, tedd azt, amit ők tesznek. Légy nyitott mindenre, amivel benn találkozol. Ne legyenek előítéleteid.
– Hogyan fogok velük szót érteni? Egyáltalán milyen nyelven beszélnek?
– Ne félj, nem lesz gond. Ők nem beszélnek.
– Bemegyünk? – kérdeztem.
– Csak te mész be. Ide férfiak nem léphetnek be – mondta mosolyogva. – Figyeld őket, figyeld magadat, tedd azt, amit ők tesznek. Légy nyitott mindenre, amivel benn találkozol. Ne legyenek előítéleteid.
– Hogyan fogok velük szót érteni? Egyáltalán milyen nyelven beszélnek?
– Ne félj, nem lesz gond. Ők nem beszélnek.
