Az Ószövetség vagy Héber Biblia magyarázatának számtalan megközelítési módja lehetséges, és valóban, számtalan magyarázat született: irodalmi és ikonográfiai, régiségtani és történeti, geográfiai és botanikai – és még ezernyi egyéb szempont szerint történt és történik a szövegek újracsoportosítása és (át)értelmezése. Annak, aki nem szakosodott a Biblia magyarázatának összetett feladatára, bizonnyal a legérdekesebb kérdés, hogy ez az ókori szöveg miképp ihlette meg a későbbi alkotókat az irodalomban, a képzőművészetben és a zenében – és hogyan hat a mai kultúránkra is mindaz, amit több mint két évezrede leírtak. Keresztyének számára mindazáltal az a legfontosabb, hogy eligazítást nyerjenek belőle hitük és életük alakításához: hogyan válhat a leírt betű életté, átélt és megvalósított realitássá a mindennapokban.
A jelen könyv igyekszik egyszerre eleget tenni mindegyik megközelítésnek, bár egyik mellett sem kardoskodik a kizárólagosság igényével. Így válik érthetővé a cím is: Az Ószövetség üzenete. Mit üzen mai olvasóinak a Könyv, ha ezúttal nem keletkezésére, körülményeire, utóhatására, hanem kifejezetten a tartalmára koncentrálunk? Eközben nyilván az összes szempontot igyekszünk figyelembe venni, de a ricoeuri deuxieme naiveté elve értelmében mintegy madártávlatból tekintünk rájuk, ezek szűrőjén át vizsgálva meg, hogy mit mond az ősi szerző a mai hallgatónak/olvasónak. Teológiai üzenetről van szó, e könyv szerzője is teológus, és ez nyilván meghatározza a szöveget is, amely a klasszikus „bibliai teológia” műfaja szerint orientálódik – ám ez csupán meghívás mindenki számára, hogy az üzenetet a saját álláspontja szerint fogalmazza meg.
