Kötésmód: keménytáblás
Reese Witherspoon könyvklubja
Amazon sikerlista
Goodreads olvasói válogatás
Barnes & Noble könyvklub
Waterstones – az év könyvei
„Mesterien, fokozhatatlanul életszerű.” – Guardian
„Szerelem és házasság egyik legnagyobb élő krónikása.” – Elle
„Ann Patchettnek még a bevásárlólistáját is elolvasnám.” – Jojo Moyes
„Egyik kedvenc kortárs szerzőm.” – Gillian Anderson
2020 tavaszán Lara három lánya visszatér a Michigan északi részén található családi gyümölcsösbe. Cseresznyét szednek, és közben kérlelik anyjukat, beszéljen Peter Duke-ról, a híres színészről, akivel annak idején együtt lépett színpadra a Tom Lake nevű társulat tagjaként, és kettejük között érzékeny szálak szövődtek. Miközben Lara felidézi a múltat, lányai végiggondolják saját életüket és anyjukhoz fűződő viszonyukat – ennek során átalakul az egész világról alkotott képük. Amiben biztosak voltak, azt most teljesen másképp látják.
A Tom Lake töprengés a fiatalkori szerelemről és a házasévek alatti szerelemről, arról, hogy hogyan éltek a szüleink, mielőtt mi megszülettünk. Reményteli és elégikus történet – azt vizsgálja, mit is jelent boldognak lenni, miközben a világ darabjaira hullik.
Ann Patchett PEN/Faulkner-díjas regényíró, Los Angelesben született, jelenleg Nashville-ben él. Ez a kilencedik regénye. The Dutch House című könyvét Pulitzerre jelölték. Művei több mint harminc nyelven olvashatók.
„A Tom Lake a romantikus szerelemről, a házastársi és az anyai szeretetről szól, de az állatok, a történetek, a föld és a fák és az apró, piros gyümölcs, a cseresznye szeretetéről is… A nagyvonalú írónő kilencedik regénye ismét telitalálat.”- Washington Post
„Csendes és megnyugtató könyv… nagyon is tudatában van annak, hogy az emberek képtelenek értékelni az apró dolgokat.” – New York Times
„A szerelem és a házasság – és generációkon átívelő hatásuk -, egyik legnagyobb élő krónikása idén nyáron újra jelentkezett… Csodára számíthatunk, Patchett mindig szállítja.” – Elle
„A Tom Lake… időt szakít arra, hogy rácsodálkozzon a hétköznapi élet csendes drámájára: egy erős házasságra, egy szerető családra, a helyre, ahol összegyűlhetünk a nap végén.” – Houston Chronicle
