Leírás
„Ha kinyitom a szemem, 3D-ben látom magam.
Nézem a kezem. Végtelen sok pixelből áll. Reszket. Kéznek látszik, de a kép bármikor
széteshet.
Én vagyok, és mégsem én.
Mesélnem kell neked erről a világról, amit te nem ismersz. Nem tudod, hogy milyen érzés, és
szeretném, ha tudnád. Ez a teljes történet. Nemcsak az általam kiválasztott pillanatok vannak
benne, hanem azok is, amikben behúztam a függönyt. Amikor éjszakánként eljöttem ide, hogy
megvívjak több száz, több ezer csatát.”
Te is érezted már, hogy beszippant a játék?
Sosem vetted komolyan a figyelmeztetéseket?
Mennyire kell elveszítened a kapcsolatot
a valósággal, hogy azt mondd, elég?
Meddig nem késő?
Jonas egyre többet lóg a főiskoláról, egyre kevesebbet mozdul ki a barátaival, egyre inkább a
játék bűvöletében él. Mire eléri azt a pontot, ahol már ő maga is látja, hogy muszáj változtatni,
már csak egy lépés választja el attól, hogy végképp elzárja maga előtt a saját életébe
visszavezető utat…
Nézem a kezem. Végtelen sok pixelből áll. Reszket. Kéznek látszik, de a kép bármikor
széteshet.
Én vagyok, és mégsem én.
Mesélnem kell neked erről a világról, amit te nem ismersz. Nem tudod, hogy milyen érzés, és
szeretném, ha tudnád. Ez a teljes történet. Nemcsak az általam kiválasztott pillanatok vannak
benne, hanem azok is, amikben behúztam a függönyt. Amikor éjszakánként eljöttem ide, hogy
megvívjak több száz, több ezer csatát.”
Te is érezted már, hogy beszippant a játék?
Sosem vetted komolyan a figyelmeztetéseket?
Mennyire kell elveszítened a kapcsolatot
a valósággal, hogy azt mondd, elég?
Meddig nem késő?
Jonas egyre többet lóg a főiskoláról, egyre kevesebbet mozdul ki a barátaival, egyre inkább a
játék bűvöletében él. Mire eléri azt a pontot, ahol már ő maga is látja, hogy muszáj változtatni,
már csak egy lépés választja el attól, hogy végképp elzárja maga előtt a saját életébe
visszavezető utat…
