Rendeld meg most A rókaszemű menyecske – Kovács Ágnes ketesdi népmesegyűjteménye

,,Kalotaszeg történeti néprajzi táj Bánffyhunyad környékén (Felszeg), Bánffyhunyad és Kolozsvár között a műút, ill. a vasútvonal mentén (Kőrösfőtől kelet­re: Alszeg). 39 falujában magyar, részben magyar és román parasztemberek laknak. Viselete, hímzése, fafaragása, majd népzenéje és táncai sorra ismertté váltak Gyarmathy Zsigáné, Malonyai Dezső, Bartók Béla és Kodály Zoltán jóvoltából. Hiedelmeikről is olvashatunk az Ethnographia című folyóiratban, népmeséik azonban hosszú időn keresztül alig voltak ismertek – írja az 1943-as kötetek bevezetőjében az akkor még diák Kovács Ágnes, majd így folytatja: – Ez késztette Ortutay Gyulát arra, hogy tanítványait, Kresz Máriát és engem el­küld­jön Ka­lo­ta­szeg­re jó me­se­mon­dó­kat ke­res­ni az Új ma­gyar nép­köl­té­si gyűj­te­mény so­ro­za­ta szá­má­ra.” A fiatal folklórkutatót Ketesdre irányítják, és az ott elvégzett munka eredményeként két kötet jelenik meg. A háborús viszonyok között néhány száz példány kerül ki a nyomdából, mely a mindmáig legszakszerűbben felgyűjtött és publikált kalotaszegi népmesekorpusz. Közel 45 év múlva lát napvilágot egy szűkebb gyűjtemény, immár a nagyközönségre való tekintettel, ,,emészthetőbben”, vagyis nem fonetikus átírásban, csak néhány jellegzetes ejtésmódot megőrizve (ízés), illetve a tájszavak magyarázatával. Ezen az úton kíván továbbhaladni a mostani kötet, mely immár hatvan év múltával kívánja ,,hazatelepíteni” a kalotaszegi meséket olvasmányosabb, nem csak a szűk szakma által elfogadható formában, kalotaszegi varrottasokkal illusztrálva.