Leírás
1956 őszén Apu a Néphadsereg Művészegyüttesének tagjaként különvonaton Kínába utazik – Anyu magára marad a csecsemőjével Pesten, és… előáll egy sor frivol, saját kontextusán túlmutató helyzet. Az Együttes a testvéri Kínai Népköztársaságban élte át „ötvenhat”-ot, ismereteket egyetlen – a vendéglátók gondatlanságából kifolyólag a vendégművészek keze ügyébe került – rádión keresztül szerezve. A frenetikusan sikeres turnét az Együttes feloszlatása és – a kor sajátos szokásaihoz híven – fegyelmi eljárás követte – kirúgás, plusz szilencium, plusz kilakoltatás volt a „hangadók”, így Apu kollektív büntetése.
A Hát ez ilyen a kis Váci utca és a nagy Kína között játszódó, olvasmányos traumaregény és ironikus mikrohistória az elmúlt hetven évből.
„Az ajtóban Jóska áll, kedves kolléga a táncegyüttesből, arcán az örök elégedettség fényeskedik.
– Kitört! Kitört!
– Mi tört ki?
– A forradalom! Pesten! Rendkívüli csapatgyűlés kettőkor az étteremben!
– Honnan a fenéből tudjátok? – Apu, az örök kételkedő fölteszi a kínos kérdést. Mégiscsak a felvilágosodás gyermeke, a kételkedés elkötelezett híve, aki ragaszkodik a tapasztalati bizonyítékokhoz. Hátha sikerül hibát találnia az elméletben, és akkor nyugodtan visszamehet aludni.
– Bemondta a rádió! A BBC!”
