Leírás
A beszélgetőtársak köre véletlenszerűen alakult ki, az egykori gyerekek közül csak néhányan vállalkoztunk arra, hogy elmondjuk és közzé is tegyük az emlékeinket. A szülők a Rajk-per és mellékperei, a szociáldemokraták elleni perek, a cionista-ÁVH-per áldozatai, foglyai voltak 1949 és 1956 között.
Arról beszélgettünk, amiről eddig hallgattunk: mi történt a gyerekekkel, a csonka családokkal, miközben a szülőket kivégezték, bebörtönözték, halálra kínozták, agyonverték, meghurcolták, internálták, kitelepítették, megalázták.
Minden történet új volt, és mégis minden apró részlet ismerős. Megszakítottuk a több évtizedes csendet – hiszen az áldozatok nem beszélhettek, a meghurcolt szülők hallgattak, a gyerekek többsége nem kérdezett.
A találkozón megpróbáltuk fölidézni emlékeinket, egykori érzelmeinket. Így emlékszünk – ahogy ebben a kötetben olvasható. A gyerekkori emlékekben tükröződött a szülők sorsa is. De ahogy nem vagyunk felelősek szüleink tetteiért, úgy ítélkezni sem ítélkeztünk felettük.
A kötetet szüleink emlékének, gyerekeinknek, unokáinknak és a következő nemzedékeknek ajánljuk. Hogy ne tűnjön el nyomtalanul, amit átéltünk.
