Leírás
Az Eötvös József levelezését feldolgozó sorozat második darabja az 1848-as első felelős kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének hivatali levelezését tartalmazza. A kiterjedt
gyűjtőmunkának köszönhetően jelenleg két és fél ezer levélről van tudomásunk Eötvös első miniszterségének időszakából, melyből kötetünkben 727 – jelentős részben korábban publikálatlan – dokumentum kerül teljes szöveggel közlésre, további 1766 pedig tartalmi kivonatban. A levelezés számottevő új ismeretekkel szolgál a Batthyány-kormány legfiatalabb tagjának sokrétű hivatali feladatairól, ezért a kötet a korszak politikatörténetének, vallás- és egyházpolitikájának, oktatásügyének és nemzetiségpolitikájának nélkülözhetetlen forrásgyűjteményei közé illeszkedik. Ezen túlmenően a levelezés számot ad a minisztériumhoz forduló állampolgárok és testületek rendkívüli vagy éppen nagyon is mindennapi ügyeiről, amelyekre a politikai átalakulás hónapjaiban reméltek megoldást. A leveleket olvasva valóban érezhető, hogy a szabadság levegője élénkítőleg hatott a politikára figyelő polgárokra. A magyar társadalom írástudó részének – a papi, tanítói, tudósi karnak – az 1848-as forradalmat kísérő reményeiről és aggodalmairól, nemkülönben anyagi és társadalmi helyzetéről, kilátásairól talán minden eddigi forráskiadásnál szélesebb és hívebb keresztmetszetet nyújt a kötet.
gyűjtőmunkának köszönhetően jelenleg két és fél ezer levélről van tudomásunk Eötvös első miniszterségének időszakából, melyből kötetünkben 727 – jelentős részben korábban publikálatlan – dokumentum kerül teljes szöveggel közlésre, további 1766 pedig tartalmi kivonatban. A levelezés számottevő új ismeretekkel szolgál a Batthyány-kormány legfiatalabb tagjának sokrétű hivatali feladatairól, ezért a kötet a korszak politikatörténetének, vallás- és egyházpolitikájának, oktatásügyének és nemzetiségpolitikájának nélkülözhetetlen forrásgyűjteményei közé illeszkedik. Ezen túlmenően a levelezés számot ad a minisztériumhoz forduló állampolgárok és testületek rendkívüli vagy éppen nagyon is mindennapi ügyeiről, amelyekre a politikai átalakulás hónapjaiban reméltek megoldást. A leveleket olvasva valóban érezhető, hogy a szabadság levegője élénkítőleg hatott a politikára figyelő polgárokra. A magyar társadalom írástudó részének – a papi, tanítói, tudósi karnak – az 1848-as forradalmat kísérő reményeiről és aggodalmairól, nemkülönben anyagi és társadalmi helyzetéről, kilátásairól talán minden eddigi forráskiadásnál szélesebb és hívebb keresztmetszetet nyújt a kötet.
