Leírás
A több évtizedes Szárszótlanságból való spontán eszmélés a legizgalmasabb, a mi történetünk. (…) Első táncházam? Áramütés. Kit érdekel, hogy paraszti energia. A kíváncsiskodó középiskolás, melós és egyetemista sihedereket sem. A heves tánctól gőzölgő ingű lányokat sem. A szenvedély dogmástól hazavágja az izmusokat. Hol van még a mennyiségi változás, és máris ránk nevet a minőségi. Nem is tudatosodik, hogy ezt az új absztrakciót milyen időtlen duende táplálja. Ezen a kultúrán százszor is eret vágtak, a lelkét százszor megsebezték, de ettől az életvíztől a sebek behegednek, a szárnyak kifeszülnek, és a megtestesült szellem táncra kél. Táncreakció. (Nagy András: Láncreakció)
