Kieu története Olcsó

Nguyen Du (1765-1820) verses regényét a vietnami klasszikus költészet legnagyobb műveként tartják számon. Szárnyaló szépségű sorokban festi le a költő a nemes és tehetséges ifjú Kim és a gyönyörű Kieu bontakozó szerelmét:
„Nem is bír a szép pár tüzes két szemével.
Lángok lobognak vágyuk hevével;
Alig törődnek erénnyel, csak szeretnek.”
De a fiatalok elszakadnak egymástól: Kieu, hogy apját megmentse, eladja magát. Lányságát egy durva kereskedő veszi el, azután örömlányként pazarolja szépségét és tehetségét. Sok siker és tengernyi szenvedés az osztályrésze. Tu Haj, a hős megszabadítja, és maga mellé emeli, de a férfi cselvetés áldozata lesz, és Kieut űzi tovább a sorsa. Végül újra találkozik szerelmével, Kimmel, idős szüleivel és húgával, Vannal: végre megbékélhet. A vietnami népi versformában írt költemény sorait ma is éneklik Vietnam-szerte.