Leírás
„Az emberiséggel egyidejű a tudásszomj, ez alól nem kivételek a nők sem, bármelyik korszakot vizsgáljuk is, ha nem is mindenkinek adatott meg ennek oltása. Az írás megjelenésével egyu¨tt pedig megjelent az olvasás is, bár nem mindeki volt e kettőnek egyidejűleg a birtokában. Jelen kötet célkitűzése, hogy néhány 18. századi erdélyi asszonykönyvtárat ismertessen, bemutatva azok létrejöttét, összetételét, utóéletét, tulajdonosaik életköru¨lményeit, olvasási szokásait, valamint ennek kapcsán áttekintse a nők társadalmi helyzetét, művelődéshez való viszonyát. Igyekeztem a lehető legmélyebben feltérképezni a gyűjtő asszonyok olvasói portréját, szem előtt tartva mentalitásuk fejlődését, a műveltségu¨kre jellemző megku¨lönböztető jegyek meghatározását. Megállapítottam környezetu¨k alakításának mértékét: mind rájuk gyakorolt, mint pedig az általuk a saját környezetu¨kre gyakorolt hatását. Következtetéseket vontam le életformájuk, műveltségu¨k és ízlésu¨k feltárásával ezeknek könyvállományuk összetételére gyakorolt hatásáról. Mindezek közben az egyes asszonyok személyiségére jellemző ku¨lönbözőségeket is felszínre hoztuk a csekély számú adat segítségével. Elsőként Bethlen Kata könyvtárának rekonstruálása volt az elérendő cél, mivel ilyen állományrekonstrukció eleddig még nem készu¨lt. Ezt követte a Bethlen Kata köré „szerveződött” asszonycsoport könyvtárainak feltérképezése, illetve olvasási szokásaik, kapcsolatuk feltárása a fellelhető adatok tu¨krében. E csoport tagjai voltak: Bethlen Imréné Gyulai Klára, Teleki Lászlóné Ráday Eszter, Korda Zsigmondné Nemes Júlia. Ahhoz, hogy ne csak hipotéziseket állítsunk fel a tékák összetételéről, Bethlen Kata és Bod Péter hatásáról a főúri hölgyekre, akik az asszonykört alkották, s hogy valóban kitűnjék, miféle típusú gyűjteményekkel, műveltséggel állunk szemben, összehasonlításokat kellett elvégeznu¨nk.”
