Kötésmód: füles, kartonált
Szembe tudsz-e nézni a jelennel, ha a múlt foglya vagy?
Kihez fordulhatsz segítségül egy valóságos rémálomban?
B Smith számára a halállal semmi nem ér véget.
B egy zombi. Mégsem hasonít azokhoz az élőholtakhoz, akiknek leállt az agyműködése. Rajta kívül akad még néhány áldozat, aki szintén túlélte a zombivá alakulást, és magát zombifőnek nevezi. Miközben a világban elszabadult a pokol, és őrült agyvelőzabálók népesítik be a városokat, a kormány a zombifőket használja fel a harcban. Nem túl szívderítő kilátások! B kezdetben örül, hogy kegyetlen halála után újjáéledt, aztán apránként ráébred, nem járt jól azzal, hogy visszanyerte a tudatát.
* * *
„Miközben négy fiú leveszi a sisakot, és engem bámul sötéten, gyanakvóan, a Cathy nevű lány is megszabadul a sajátjától. Fenyegetően néz, és megint rám szegezi a lángszórót.
– VÁRJ! – szól Dühöngő nyersen. Félrebillenti a fejét, aztán rám néz. – Fel tudsz hozni valamit a mentségedre?
Mivel szavaim nincsenek, felemelem a középső ujjamat.
Dühöngő szárazon nevet, és ő is leveszi a sisakot. Jó nagy feje van, a haja még az enyémnél is rövidebb, az arca buci – a bal orcájából kiharaptak egy darabot, a seb körül zöldes moha burjánzik –, a füle kicsi és apró, mélyen ülő szeme van. Ördögien vigyorog.
– Na látod! – röhög gúnyosan, aztán kinyúl, és lenyomja a feltartott ujjamat. – Ezéééééééél!”
