Leírás
A 11. századi magyarországi művészet az emlékek nagyarányú pusztulása és az írott források hiánya miatt hipotézisekkel teli világ. A zalavári bencés apátság templomáról egyetlen képi forrásunk van: egy 16. századi felmérési rajz, amely a végvárrá alakított helyszínről készült.
A várat 1702-ben felrobbantották, majd a megmaradt köveket széthordták és különféle építkezésekhez használták fel. Megismerése
mégsem reménytelen, mert a környékről olyan kőfaragványok kerültek elő, amelyek alapján fogalmat alkothatunk az egykori templomról.
A művészettörténet-írás ezeket a faragványokat hosszú időn át a kereszténnyé vált Magyarország legkorábbi emlékei között tartotta számon. A fennmaradt töredékek ezért nem csak az egykori Szent Adorján-templom szempontjából jelentősök, hanem betekintést nyújtanak az államalapítás kori kőfaragással, különösen az egykori templomaink liturgikus berendezésével kapcsolatos kérdésekben.
A várat 1702-ben felrobbantották, majd a megmaradt köveket széthordták és különféle építkezésekhez használták fel. Megismerése
mégsem reménytelen, mert a környékről olyan kőfaragványok kerültek elő, amelyek alapján fogalmat alkothatunk az egykori templomról.
A művészettörténet-írás ezeket a faragványokat hosszú időn át a kereszténnyé vált Magyarország legkorábbi emlékei között tartotta számon. A fennmaradt töredékek ezért nem csak az egykori Szent Adorján-templom szempontjából jelentősök, hanem betekintést nyújtanak az államalapítás kori kőfaragással, különösen az egykori templomaink liturgikus berendezésével kapcsolatos kérdésekben.
