Leírás
A kötetbe válogatott szövegek arra tesznek kísérletet, hogy a társadalmi nemi megközelítésmódot érvényesítsék a filozófia, az irodalom, a társadalom- és kultúrakutatás területén. A huszadik század közepétől a nyelvre irányuló tudományos figyelem nyomán eltűnt annak korábban magától értetődőnek tekintett áttetszősége, és egyre inkább teret nyert a nyelvi intranszparencia elképzelése. De az, hogy ki, mikor és miről beszélhet, felveti az autoritás, a jelentőség, végső soron a hatalom kérdését is, így a nyelvi reprezentáció formái olyan jelentést és rendet generálnak, amelyek létrehozzák, illetve megerősítik az uralom mintázatait.
Az itt bemutatott tudásformák különbözőképpen teszik lehetővé, hogy a társadalmi nemi jellegről beszéljünk, hiszen eltérő bennük az univerzális humanizmusnak álcázott maszkulin hegemónia módozata is. Ennek nyomán elkerülhetetlen a nézőpontok, beszédmódok, kritikai gyakorlatok közötti időnkénti váltás, amely szükségképpen és vállaltan heterogén teoretikusi álláspontot eredményez. A könyv egészére azonban érvényes az a hermeneutikai felismerés, hogy valamit akkor értünk meg jó eséllyel, ha az értelmezés lehetőségét a megértési folyamat részeként találjuk meg.
Az itt bemutatott tudásformák különbözőképpen teszik lehetővé, hogy a társadalmi nemi jellegről beszéljünk, hiszen eltérő bennük az univerzális humanizmusnak álcázott maszkulin hegemónia módozata is. Ennek nyomán elkerülhetetlen a nézőpontok, beszédmódok, kritikai gyakorlatok közötti időnkénti váltás, amely szükségképpen és vállaltan heterogén teoretikusi álláspontot eredményez. A könyv egészére azonban érvényes az a hermeneutikai felismerés, hogy valamit akkor értünk meg jó eséllyel, ha az értelmezés lehetőségét a megértési folyamat részeként találjuk meg.
