A kíváncsi Hold Ne maradj le

„Fönn az égen bandukolt, kóborolt a Telehold. S kíváncsi lett módfelett, hogy a Földön mi lehet. Közelebbről volna jó látni, milyen is a tó. Nem fürödtem soha még, hajnalig jót fürödnék. Elkötnék egy csónakot, csónakáznék egy nagyot, vagy kószálnék boldogan. (Mindig csak a sugaram jár a földi utakon.) Bemásznék egy ablakon: a fejemre puha ágy borítaná paplanát. Nem aludtam soha még – reggelig szundítanék. Nálam nélkül valahogy meglesznek a csillagok. Ezt gondolta, s legurult az égről a Telehold.”