Leírás
A Fiat elindult. Apa visszaintett, aztán elkapta a volánt. Anya még akkor is integetett, amikor a kocsi elfordult a sarkon. Ott maradtak hárman a kapu előtt. Huba szeretett volna a Fiat után szaladni, de csak állt, és valami nyomta a mellét. A következő pillanatban viszont mindenről megfeledkezett, mert valaki úgy hátba vágta, hogy csaknem elakadt a lélegzete.
– Úrficskám! – kiáltotta Amália néni. – Ne szomorkodj! Ugorj inkább, nyisd ki jobban a nagykaput!… Te meg – fordult Csabához – szaladj a garázshoz. Van garázsotok, ugye?
– Van – felelte Csaba, és egy kicsit távolabb lépett, mielőtt ő is kapna egy barátságos csapást a lapockái közé. – Ott a ház túlsó oldalán,
– No, akkor behozzuk Tivadart.
– Kicsodát? – Hubának csak ekkor jött meg a hangja.
– Tivadart – intett a néni a szörny-autó felé.
– Így hívják?
– Bizony, Tivadar a névre hallgat ez a szeszélyes jószág.
