Kötésmód: kartonált
fejlődésregénynek hagyományait folytatja. Ennek megfelelően a regény nem egyéb, mint az „egyszerű és középszerű”
hős, Hans Castorp belső fejlődésének rajza, aki a síkvidékről, az egészségesek világából háromhetes látogatásra
érkezett a svájci szanatóriumba, ám a Varázshegy halálos bűvöletének áldozatul esve, hét évre a szanatórium lakója
lett. Castorp betegségélménye, életidegensége, passzivitása, kereső szellemének kalandjai, álmodozásai, félénség
mögé bújt gyermekesen szenvedélyes szerelme, a humanizmus értelmén, lehetőségén való töprengés – ezek a regény
fő témái. A háború előtti Európa különböző ideológiái kelnek harcra a hős lelkéért: szinte enciklopédikus teljességgel
vonul fel minden olyan szellemi áramlat, amely megérintette a századelő polgári értelmiségét. Hans Castorp testi
egészségéért a különc orvosok, „lelke” megnyeréséért Settembrini, a 19. századi idealista-realista humanizmus
képviselője és Naphta, a démonikus jezsuita küzdenek egymással.
